Translate

2011. február 8., kedd

Ma

Ma feladtam az első és a harmadik helyezettem nyereményét. Az ökoszatyor gazdája még várat magára, pedig üzenetet is hagytam a blogján... az email címét sehol nem találtam.

Ma voltam a boltban is ahova vittem a szerelem párnákat, illatpárnákat. Nagyon kedves az eladó és rajta látszik, hogy örülne ha sikerülne magyar termékeket árulnia, de nem titok, hogy nem éppen zsíros üzlet. Mert ő is potom pénzért hozzájut a kínai tömegcucchoz. Bizományba egyeztünk meg. Nem egyszerű, nagyon nem. Szeretnék ebből megélni, mert ebben benne vannak az érzéseim és tovább építenek... talán egyszer művészi szintre. Kiállításokat szeretnék, vásárokat. Élhető életet szeretnék, egy józanabb világot.
1900-an vagyunk a meskán. Nemcsoda ha megcsappant a látogatottság személyekre lebontva. Látványosan kevesebben néznek meg egy-egy terméket, hiszen 1900 alkotó közül az is csoda ha kitűnik az ember. ennyi ügyes magyar és mi mégis a kínait vesszük.... Miért?
Persze az ember mindig lehet jobb, annyira, hogy keressék a termékét... aláírom. De valahol el kell kezdeni. Ha nincs háttér akkor miből merítsen az ember? Minden anyag pénzbe kerül, vagyis igaz, hogy csak pénzből lehet pénzt csinálni?

MAGYAROK, MAGYAR TERMÉKET VÁSÁROLJATOK, HOGY FELÉPÜLJÖN A GAZDASÁGOTOK!

6 megjegyzés:

  1. Tudom, nem sokat segít, ha azt mondom, "várj, legyél türelmes, és be fog indulni", mert most is fizetni kell a számlákat, de tényleg ezt gondolom. Menni fog, csak egy kis időt kell adni a dolgoknak! :)

    VálaszTörlés
  2. Igen, ez a gondolat tart még a pályán... de valóban, addig is jönnek a számlák, nekem meg vissza kell menni dolgozni és nem olyan helyre ahova szívesen megyek. Bár szerettem a minőség-ellenőrzést, de amióta belekóstoltam eredeti szakmám ezen formájába, menthetetlen vagyok. Én ebben szeretnék dolgozni! Lennék szívesen vállalkozó, de ahhoz is több pénz kellene, mint amennyi van. Munka mellett meg nem tudom mennyit tudok majd varrni. Magunknak persze biztos, meg az ajándékokat a rokonságnak.... de jó lenne ebben a vérkeringésben maradni. Egyébként a koncepcióm is ez volt már az elején is.... na majd én varrok nyarat, ha egyedül is :o) Egy fecske nem csinál nyarat; mondják.... varrni talán lehetne :o)

    VálaszTörlés
  3. Ebben nagyon egyetértek veled. És megértem az elkeseredésedet. Én is valami hasonló cipőben járok. Szeretek varrni, bütykölni, de be kell látnom, hogy ebből nem lehet megélni. Sajnos. :(((
    Én már nem is csinálok Meska boltot, mert ha az is olyan döcögős lenne, mint ahogy a blog kezdte..... nem hiányzik még egy csalódás. Persze, tudom, hogy nem egyszerű újként beilleszkedni sehol, se a való életben, se itt, a blogvilágban.
    Pedig lenne ötletem, több, mint amit saját felhasználásra varrok. De....ez a való világ.
    Azért fel a fejjel, és ne szomorkodj. :)))))

    VálaszTörlés
  4. Szia!

    Megkaptam a baglyocskát, gyönyörű, köszönjük.
    Kristóf ágyába tettem.
    Majd küldök róla fotót, jó?:D

    VálaszTörlés
  5. Juj, nagyon örülök, nem is reméltem, hogy ilyen gyors lesz a posta! Nagyon örülnék a fotónak!!!

    VálaszTörlés
  6. Szia!

    Most jutottam oda hogy megnéztem a blogom és az öröm ledöbbentett. És nem találom hova kell írjak neked. Írj légyszi az e-mailomra egy sort hogy tudjak válaszolni.
    Nagyon örülök, Köszönöm!!!!
    abelvera@freemail.hu

    VálaszTörlés